A rezsicsökkentés alapvető eszközei
Laikus felhasználóként sokan, sokáig megelégedtek azzal, hogy a szobatermosztátjukon be lehessen állítani egy kívánt hőfokot, amit aztán a készülék tudásának megfelelően próbált biztosítani felhasználója számára. A programozhatóság megléte egy plusz kényelmi szintet jelentett, a nagy – és lehetőleg háttérvilágított – LCD-kijelző és mutatós design pedig már kimerítette a felső kategóriához való tartozást. Ha egyszer ezeket az elvárásokat a táblázatban szereplő készülékek legtöbbje ma már tudja, akkor mi a további különbség és egyáltalán szükség van-e további funkciókra vagy szolgáltatásokra ezen jellemzőkön felül? A válasz egyértelműen igen!
Energiatakarékosság = pontos hőmérséklet-szabályozás
Először is: mivel a szobatermosztát elsődlegesen egy hőmérsékletszabályozó-készülék, ezért elvárható, hogy mindezt pontosan tegye, viszont gyakorlatilag nincs két egyforma fűtési rendszer. Hogy egy hőtermelő bekapcsolása (esetleg szivattyú indítása vagy zónaszelep nyitása) után milyen gyorsan kezd el emelkedni a helyiség levegőjének hőmérséklete, az számos tényezőtől függ: mekkora a radiátorok mérete, milyen a típusa (acéllemez vagy öntöttvas), radiátoros vagy padlófűtés van kiépítve stb. Szaknyelven megfogalmazva más és más az egyes rendszerek hőtehetetlensége, ami a hőtermelő ki-be kapcsolásakor jelentős túlfűtéseket vagy aláhűléseket, összességében ún. hőmérsékletlengéseket okozhat. Ezzel a jelenséggel az egyszerű kapcsolótermosztátok nem tudnak mit kezdeni. Ezért meg kell különböztetni a termosztátok esetében egy ún. kapcsolási pontosságot (amilyen pontosan a termosztát kapcsolja a hőtermelőt) és egy működési pontosságot (ami a rendszer hőtehetetlenségével növelt érték). A gyártók adatlapjában csak és kizárólag a termékre jellemző kapcsolási pontosság található meg, miközben a használó számára a működési pontosság lesz a fontos…
Lényeges tudni, hogy a hiszterézis sáv szélessége – amit sok gyártó előszeretettel reklámoz, mint legfőbb értékmérő – csak a kapcsolási pontosságra van hatással, ennél azonban sokkal fontosabb, hogy maga a szabályozás legyen fejlett, öntanuló megoldás. Bár látványos egy megadott 0,2 vagy akár 0,1 °C hiszterézis sáv egy adott termékre vonatkozóan, ha az nem párosul korszerű (PID, PI, TPI stb.) szabályozási tudással, akkor a tényleges működési pontosság (pontatlanság) sokkal rosszabb lehet, mint egy szélesebb hiszterézis sávval megadott, ámde öntanuló készüléké. Sajnos valamennyi olcsóbb árkategóriás ún. kapcsolótermosztátra jellemző lesz a viszonylag pontatlan hőmérséklettartás, egyúttal az alacsony komfortszint. Sajnos a magyarországi piacon kapható szobatermosztátok 90%-a ebbe a fejletlen, energiapazarló termékcsoportba sorolható.
A szabályozási algoritmus segít…
Ezt korrigálandó a műszakilag fejlettebb készülékek már nem csak standard 2 pont működésre képesek, hanem a belsejükben intelligens szabályzó algoritmus dolgozik (mint egy mini számítógép), amely képes az adott rendszer hőtechnikai jellegzetességeinek felismerésére, az ahhoz való alkalmazkodásra, így minden rendszerre egyedi, pontos és ezáltal energiatakarékos szabályozást képes biztosítani. Ezen készülékeknél általában a szabályozás PID (arányos integráló és deriváló), PI (arányos integráló) vagy TPI (időarányos integráló) algoritmus szerint működik, melyet a köznyelvben egyszerűen öntanuló működésnek neveznek. Ez a tudásszint ma már elvárható, sőt az volna a szerencsés, ha kizárólag ilyen tudású termosztátok lennének elérhetők a piacon. Mivel minél pontosabban tudunk szabályozni, annál takarékosabban is működik a rendszerünk, ezért ezek a gondolkodó, öntanuló termosztátok konkrétan igen gyorsan képesek megtakarítani a saját árukat a csökkenő gázszámlákon keresztül. Egy öntanuló szobatermosztát bármilyen hőtehetetlenségű fűtési rendszert képes tizedes pontossággal szabályozni, mely lehetővé teszi a szükséges alapjel kb. 1 fokos csökkentését és ezáltal a mérések alapján kb. 8-10% energiamegtakarítást biztosítani bármely háztartásban.
Kiegészítő szabályozási funkciók – a még jobb energiahatékonyságért
Egy másik fontos és hasznos jellemző a kiegészítő funkciók elérhetősége. A hőtermelő működtetésére szolgáló kapcsoló kimeneten kívül nagyon hasznos, ha a termosztát rendelkezik legalább egy kontaktus bemenettel is, amivel pl. ablaknyitás-érzékelőt csatlakoztatva kizárható a nyitott ablak melletti fűtés jelensége (ez főleg középületeknél lehet fontos). Fejlettebb típusoknál a plusz bemenet(ek) funkciója megadható, így az arra kötött eszköz segítségével végezhető pl. padlóhőmérséklet-korlátozás vagy üzemmódváltás. Közösségi terekben manapság igen gyakori igény az illetéktelen elállítás elleni védelem biztosítása. Amennyiben a termosztát képes külső kivezetett hőmérséklet-érzékelő fogadására, akkor csak magát az érzékelőt kell felszerelni a szabályozott légtérbe és ilyenkor megoldható a termosztát elzárása is akár, így az abszolút vandálbiztos és egyben elállítástól védett megoldás egycsapásra biztosíthatóvá válik. Ezzel a megoldással kielégíthető a közösségi terek hatékony, takarékos, vandálbiztos és jogszabályok által előírt hőmérsékletére történő fűtése.
Vezeték nélküli megoldások
Mindenképpen említést érdemelnek a vezeték nélküli termosztátok. Ezeknél a termékeknél a hőtermelőhöz nem szükséges vezetékes kapcsolat, a vevőegység rádióhullámokkal kapcsolódik a beltéri egységhez (szobatermosztát), melyet akár a nappali asztalára állíthatunk, ez praktikus pl. felújításnál. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy egy vezetékes kapcsolat mindig stabilabb, megbízhatóbb, mint egy rádiós kapcsolat. A rádiós adattovábbítást számos tényező zavarhatja: erősen vasalt épületszerkezet, vasajtó, nagy tükörfelület, babyphone stb., ezért rádiós eszköz vásárlásánál mindig csak komoly műszaki háttérrel rendelkező, megbízható gyártó termékét válasszuk, mert egy gyenge vagy akadozó rádiós kapcsolat sok bosszúságot, hideg lakást, vagy szélsőséges esetben akár a rendszer szétfagyását is okozhatja.
Kezelőfelület
A kezelőfelületek tekintetében ugyancsak széles a választék. Jó hír, hogy a sokak által megszokott és szeretett ún. tekerőgombos készülékeknek megjelent az új generációja, melyek a gyártói fejlesztések következtében ma már gyakran elektronikus forgatógombokat jelentenek. Ezek sokkal precízebb, pontosabb állítást tesznek lehetővé, ugyanakkor pl. az állítási tartomány korlátozását is elektronikusan lehet beállítani energiatakarékossági céllal, ellentétben a régebben alkalmazott mechanikus ütközőkkel, melyek gyakran eltörtek. A nyomógombok helyén pedig már sokszor érintőgombokkal találkozhatunk, melyek modernebbek, szebbek és a készülék tisztántartását is egyszerűbbé teszik.
Ugyancsak egyre gyakoribb igény a termosztátok távolról történő elérhetőségének lehetősége. Ez jelenthet egy egyszerű üzemmódváltást pl. egy sms hatására, de jelenthet teljes körű internetes elérést is akár. A kommunikáció pedig történhet GSM-hálózat használatával (pl. külső GSM-modem, benne egy SIM-kártya) vagy IP-csatornán keresztül. Teljeskörű távfelügyelhetőséget jellemzően az okostermosztátok biztosítanak, melyek elérhetőségéhez viszont szükséges a stabil és folyamatos wifi-adatkapcsolat megléte.
Összegzés
Manapság, amikor mindenki a hatékonyságnövelési és rezsiköltség-csökkentési lehetőségeket keresve vadássza az internetet és konzultál szakemberekkel, akkor érdemes első lépésként az otthoni szobatermosztátunkra gondolni. Csupán ezen kis központi fűtésszabályozó eszközök korszerű változatra cserélésével a leggyorsabban elvégezhető, legkisebb költségű és ezáltal leghatékonyabb módon tudunk javítani otthoni rendszerünk fűtésének hatékonyságán és tudjuk érezhetően csökkenteni havi fűtésszámlánkat. A megtérülés gyors lehet, miközben lakásunk komfortszintje is érezhetően emelkedni fog. A korszerű, öntanuló szobatermosztátok szinte mindegyik régi, korszerűtlen szobatermosztát helyére felszerelhetők, nem igényelnek speciális kábelezést vagy költséges és időigényes telepítési munkát, ezáltal a legkézenfekvőbb lehetőséget kínálják a hatékonyságnövelés első lépéseként. Nagyszerűségük a belsejükben lévő intelligens szabályozásnak köszönhető, ugyanakkor a felhasználók számára semmivel sem bonyolultabb a kezelésük, mint idejétmúlt elődeiknek. Ezek a termosztátok mindössze néhány tízezer forintos beruházással beszerezhetők a szakkereskedőkön keresztül.
Forrás: Villanyszerelők Lapja