Felhasználói vezetékhálózatok biztonsága

A felhasználói tulajdonú vezetékhálózatok biztonságos létesítéséhez és üzemeltetéséhez minimálisan elvárt követelményeket a vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások, valamint a műszaki biztonsági követelmények (a szabványok) tartalmazzák.

Előírások és követelmények

A felhasználói vezetékhálózatok biztonságára vonatkozó releváns előírásokat a 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelettel módosított 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről tartalmazza. A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. számú mellékleteként adták ki a Villamos Műszaki Biztonsági szabályzatot (továbbiakban VMBSZ) és a rendelet hatályba lépésével egyidejűleg – 2018. január 1-jével – hatályon kívül helyezte a 8/1981. (XII. 27.) IpM rendeletet (a KLÉSZ-t).

Műszaki biztonsági követelmények

A villamos berendezést úgy kell megtervezni, létesíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni, átalakítani, javítani, rendszeresen karbantartani, üzemen kívül helyezni és megszüntetni, hogy az megfeleljen a VMBSZ-ben meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek, valamint a környezetvédelmi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi és munkavédelmi jogszabályokban előírtaknak. Részletek a 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelettel módosított 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 3. pontjában 3. § (1).

Értelmező rendelkezések

• Átalakítás: minden olyan beavatkozás, amely villamos berendezés eredeti funkciójának, műszaki kialakításának, technológiai paramétereinek megváltoztatását eredményezi (2. pont 2. § 1. bek.).
• Javítás: minden olyan beavatkozás, amely a villamos berendezés üzembehelyezéskori eredeti állapotának visszaállítását célozza, és amelynek eredményeként a villamos berendezés biztonsági jellemzői az üzembehelyezési állapothoz képest nem változnak (2. pont 2. § 11. bek.).
• Karbantartás: a villamos berendezések tervszerű, megelőző állagmegóvása, javítása, tisztítása, a szükséges cserék és pótlások elvégzése, esetenként az üzemi meghibásodás előzetes elhárítása, amely nem jelenti a villamos berendezés élettartamának növelését, vagy kapacitásának számottevő bővítését, elmaradása pedig az élettartam csökkenését eredményezi
  (2. pont 2. § 13. bek.).
• Villamos biztonsági felülvizsgálat: a villamos berendezések olyan részletes – a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó –, különleges, erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok, vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériumát, továbbá a villamos berendezés első ellenőrzésekor, és a rendszeresen ismétlődő időszakos vizsgálatok során végzett teljes körű felülvizsgálat, amely magába foglalja a villamos berendezés áramütés elleni védelmének és az általános szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) vizsgálatát (2. pont 2. § 33. bek.).

A 40/2017. (XII.4.) NGM rendelet előírásai szerint

A villamos berendezésnek az e rendeletben meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek megfelelő állapotát ellenőrizni kell:

• berendezés létesítésekor, az első üzembe helyezés előtt (első ellenőrzés),
• rendkívüli eseményt követően,
• átalakítás, javítás esetén, annak üzembe helyezése előtt és
• időszakosan, az e berendezés fajtájára a jogszabályokban előírt gyakorisággal.

A fenti ellenőrzést – a rendelet szerint – villamos biztonsági felülvizsgálattal kell végezni!
Az első ellenőrzés elvégeztetése átalakítás, javítás esetén a kivitelező kötelezettsége, míg a rendkívüli eseményt követő és az időszakos ellenőrzés elvégeztetése az üzemeltető kötelezettsége, kivéve, ha szerződésben e kötelezettséget más vállalta – részletek a VMBSZ 1.8 pontjában.

A jelentős villamos berendezések időszakos villamos biztonsági felülvizsgálatát legalább 3 évente, a jelentősnek nem minősülő villamos berendezések felülvizsgálatát legalább 6 évente (de munkahelyen legalább 3 évente) kell elvégezni.

Megjegyzés: jelentős villamos berendezésnek minősül például a villamosműhöz, magánvezetékhez, termelői vezetékhez vagy közvetlen vezetékhez 1000 V váltakozó feszültségnél, vagy 1500 V egyenfeszültségnél nem nagyobb feszültségen csatlakozó felhasználói berendezés, amelyben a berendezés áramának nagyságát fázisonként 32 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem (olvadóbiztosító vagy kismegszakító) korlátozza.

A villamos biztonsági felülvizsgálatot, arra jogosult – érvényes szaktanfolyami végzettséggel rendelkező – személy végezheti. A használatbavételt követően, az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzéséről az üzemeltetőnek kell gondoskodnia – részletek a VMBSZ 1.13.2. pontjában.

Megjegyzés: lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén, a használatbavételt követő villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:

• fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és
• 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések – részletek a VMBSZ 1.13.3. pontjában.

Az említetteken kívül, a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén villamos biztonsági felülvizsgálat végzendő bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor – részletek a VMBSZ 1.13.2. f) pontjában.

A villamos berendezések felülvizsgálata a felülvizsgálat idején érvényes vonatkozó műszaki követelmények szerint történik. A villamos berendezések minősítése a létesítés idején érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik (VMBSZ 1.13.4.).

A felhasználói berendezés üzemeltetőjének villamos biztonsági ellenőrzést az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint az áramütés elleni védelem működését befolyásoló rendkívüli esemény vagy bővítés, átalakítás után a szerelés befejező műveleteként, villamos biztonsági felülvizsgálattal kell végeznie (VMBSZ 4.3).

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet hatálybalépése előtt létesített – a vizsgálatkor érvényes műszaki előírásoknak meg nem felelő – berendezések esetében a felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlása, a villamos biztonsági felülvizsgálat végzője által a minősítő iratban meghatározott időpontban, ennek hiányában a villamos berendezés soron következő felújítása idején érvényes vonatkozó követelményeknek megfelelően végzendő el – részletek a VMBSZ 1.13.5. pontjában.

A biztonságot érintő javítás után az érintett berendezésrész csak akkor helyezhető újra üzembe, ha a javítást követő vizsgálat a meghibásodás és a veszélyes helyzet, vagy állapot megszüntetését igazolja – részletek a VMBSZ 1.14. pontjában.

• Ha a meghibásodás észlelésekor, vagy időszakos ellenőrzéskor végzett vizsgálat közvetlen tűzveszélyt, vagy közvetlen életveszélyt mutat ki, az érintett berendezésrészt haladéktalanul le kell választani és csak a hiba kijavítása utáni eredményes vizsgálatot követően szabad újra bekapcsolni – részletek a VMBSZ 1.14.1. pontjában.
• Ha a meghibásodás észlelésekor vagy az időszakos ellenőrzéskor végzett vizsgálat olyan meghibásodást vagy hiányosságot mutat ki, amely nem okoz közvetlen tűz- vagy életveszélyt, akkor a veszély súlyosságának és a kijavítás lehetőségeinek mérlegelése alapján a javításra ütemtervet kell készíteni, s ezt írásban kell rögzíteni. Ha az ütemtervben rögzített határidőre a javítás nem készül el, akkor legkésőbb e határidő napján az érintett berendezésrészt le kell választani a hálózatról, s ezt csak a meghibásodás elhárítása, vagy a hiányosság kiküszöbölése utáni eredményes vizsgálatot követően szabad visszakapcsolni – részletek a VMBSZ 1.14.2. pontjában.

Ha a felhasználói berendezésben áram-védőkapcsoló van felszerelve, annak működőképességét legalább évente, építési felvonulási területen üzembe helyezéskor és havonta a felhasználói berendezés üzemeltetőjének a próbagomb megnyomásával ellenőriznie kell. Az áram-védőkapcsoló működőképességének ellenőrzéseit – kommunális, lakó- és egyéb épületekben üzemeltetett felhasználói berendezések kivételével – bizonylatolni kell, és a bizonylatokat az üzemeltetőnek legalább a felhasználói berendezés következő időszakos ellenőrzéséig meg kell őriznie, és úgy kell tárolnia, hogy az hozzáférhető legyen – részletek a VMBSZ 4.9. pontjában.

A felhasználói berendezés üzemeltetője az ellenőrzések, vizsgálatok során talált 40/2017. (XII. 4.) NGM rendeletben meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek való nemmegfelelőségeket köteles kijavíttatni. A javítás elvégzéséig a veszélyesnek minősített berendezésrészeket le kell szereltetni, vagy ki kell kapcsolni és használaton kívül kell helyezni. A feltárt hiányosságok megszüntetését dokumentálni kell és a dokumentumokat az üzemeltetőnek legalább a következő rendszeres – azonos szintű – ellenőrzésig meg kell őriznie és úgy tárolnia, hogy az hozzáférhető legyen – részletek a VMBSZ 4.10. pontjában.

A hatályon kívül helyezett KLÉSZ külön előírta az MSZ 172/1 szabvány előírásainak teljesítését. Ezek alapján érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot kellett végezni az alábbiak szerint:

• Minden új villamos berendezés és/vagy érintésvédelmi berendezés létesítésekor (az üzemszerű használatbavétel előtt).
• A villamos berendezés és /vagy az érintésvédelmi berendezés olyan mértékű bővítése és/vagy átalakítása alkalmával, amely a szabvány követelményei alapján meghatározott számértékeket és/vagy ezek kielégítésére szolgáló berendezéseket jellemző számértékeket legalább 10%-ban megváltoztatja, vagy megváltoztathatja.
  Megjegyzés: a 10%-nál kisebb értékű változás elhanyagolható. (Természetesen, mivel itt éppen a mérés elhagyásáról van szó, a 10% is csak becsült és nem mért érték. Az esetleges becslési tévedés itt nem okozhat jelentős problémát, hiszen 50%-os tévedés nyilván már rendkívül nagymértékű, a 10%-nak az 50%-a viszont csak 5%, s még a 15%-os változás sem okozhat komoly veszélynövekedést, ugyanis a követelmény számértékei ennél is jóval nagyobb elhanyagolásra vannak alapozva. Részletek az MSZ 172-1:1986 magyarázatos kiadványának 5.122 pontjában.)
• Az érintésvédelem hibájára, vagy hiányosságára visszavezethető minden olyan rendellenesség észlelése esetén, amelynél a hiba okának meghatározása, illetve kijavításához szükséges behatárolása szerelői ellenőrzéssel nem volt elvégezhető – részletek az MSZ 172-1:1986 5.123 pontjában.
• A villamos berendezés üzemszerű használatba vételét megelőző szabványossági felülvizsgálatot – első ellenőrzést – követően, a KLÉSZ hatálya alá tartozó villamos berendezések időszakos ellenőrzését, legalább 6 évente végzett dokumentált szerelői ellenőrzéssel kellett végezni. Ezen ellenőrzéseket, a KLÉSZ 23 § 6. bek. szerint bizonylatolni kellett, és ezeket az ingatlankezelő köteles legalább a következő rendszeres – azonos szintű – ellenőrzésig megőrizni és úgy tárolni, hogy az hozzáférhető legyen.

Jelenlegi helyzet, tapasztalatok

A lakások, lakóépületek esetében gyakran tapasztalható, hogy a villamos berendezés üzemeltetője (aki az esetek jelentős részében a tulajdonos) nem ismeri a hivatkozott jogszabályokból adódó kötelezettségeit, vagy figyelmen kívül hagyja azokat.

Számos esetben tapasztalható, hogy

1. a létesítést követő, üzemszerű használatba vételt megelőző villamos biztonsági felülvizsgálat – korábban érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat – előírások szerinti elvégzésére nem került sor,
2. a szükséges javítási, karbantartási munkálatok nem kerültek elvégzésre,
3. az időszakos dokumentált (KLÉSZ szerinti) szerelői ellenőrzések sem történtek meg.

Az említett esetekben a felhasználói vezetékhálózatok műszaki biztonsági szintje nem ismert. Emiatt nem lehet tudni, hogy azok biztonságosak-e, vagy sem. Az első ellenőrzés, az időszakos ellenőrzés, valamint a javítások, átalakítások után végzett ellenőrzések elmaradása veszélyes helyzeteket teremthet. Az ilyen módon üzemeltetett felhasználói tulajdonú vezetékhálózatok tüzet, áramütést, súlyosabb esetben halálos kimenetelű áramütést is okozhatnak.

Elvárások

A jogszabályi előírásoknak megfelelően, a kivitelező kötelezettsége, hogy

• az új létesítésű villamos berendezéseket, azok használatba vételét megelőzően – arra jogosult, érvényes jogosultsággal rendelkező személy által – villamos biztonsági felülvizsgálat keretében ellenőrizze/ellenőriztesse – részletek a VMBSZ 1.4. pontjában. Megjegyzés: új villamos berendezés villamos biztonsági felülvizsgálata esetén akkor adható ki Minősítő Irat, ha a berendezésben nincs biztonságot érintő hiba (ellenkező esetben hibajegyzék van).
• javítások, átalakítások alkalmával villamos biztonsági felülvizsgálattal, dokumentáltan végezze el/végeztesse el a villamos berendezés – ismételt használatba vétele előtti – ellenőrzését – részletek a VMBSZ 1.8. pontjában.

A jogszabályi előírásoknak megfelelően, a villamos berendezés üzemeltetőjének kötelezettsége, hogy

• a használatba vételt követően végezze, végeztesse el a jogszabályban meghatározott időszakos villamos biztonsági felülvizsgálatokat – részletek a VMBSZ 1.13.2 pontjában,
• a berendezést úgy tartsa karban és úgy üzemeltesse, hogy az közvetlen életveszélyt, közvetlen tűzveszélyt ne okozzon, s berendezéseinek állapota ne veszélyeztesse a közcélú hálózat, a csatlakozóberendezés, valamint az összekötő berendezés üzembiztonságát – részletek a VMBSZ 4.7 pontjában,
• a veszélyt okozó berendezésrészt – annak kijavításáig vagy lebontásáig – haladéktalanul kapcsolja le a hálózatról – részletek a VMBSZ 4.7 pontjában,
• villamos biztonsági ellenőrzést, az üzemeltetés megkezdését megelőzően, a jogszabályban előírt gyakorisággal időszakosan, az áramütés elleni védelem működését befolyásoló rendkívüli esemény vagy bővítés, átalakítás után a szerelés befejező műveleteként, valamint eladáskor, bérbeadáskor végeztesse el – részletek a VMBSZ 1.13.2. f és a 4.3, valamint a 4.4 pontjaiban.

Egy-egy tűzeset következtében életek, munkahelyek, adott vállalkozás számára fontos piacok veszhetnek el, családok megélhetése kerülhet veszélybe. Az áramütés elleni védelem hiányosságai pedig áramütést, tragikus, halálos kimenetelű balesetet okozhatnak. Ezért fontos, hogy a biztonságtechnikában ki-ki a maga munkavégzése során, a legnagyobb körültekintéssel járjon el!

A cikkben szereplő felsorolások nem teljes körűek! A cikkben megfogalmazottak nem helyettesítik a vonatkozó jogszabályokban, hatósági előírásokban, műszaki biztonsági követelményekben meghatározottakat.

Javasolt alaposan és előre átgondolni a tervezéssel, kivitelezéssel, üzembe helyezéssel, üzemeltetéssel, javítással, karbantartással, átalakítással kapcsolatos előírásokat, követelményeket, valamint az azokkal együtt járó kötelezettségeket. Ugyanis a foglalkozási szabályok betartásával jelentősen javítható a felhasználó tulajdonú vezetékhálózatok biztonsága.

Forrás: Villanyszerelők Lapja