Biztos mindenki találkozott már ajtóba beépített berregő zárral, vagy a keretre csavarozott síktapadó mágnessel, melyet jellegzetes tompa pattanó fémes hang kísér, amikor elereszti az ajtót. Sajnos ezek az eszközök sem tartanak örökké, előbb-utóbb meghibásodnak, javításra vagy cserére szorulnak. Hogyan javítsuk, tartsuk karban vagy cseréljük ezeket?
Elektromos ellenoldal vagy mágneszár?
Először is a fogalmakat egyértelműsítsük, mert az elektromos zár alapvetően egy tág megfogalmazás.
Elektromos ellenoldal, vagy egyszerűen mágneszár? A legnépszerűbb ajtótartó eszköz, mert egy meglévő ajtóba a zárszerkezet módosítása nélkül beépíthető úgy, hogy az ajtón nem keletkezik furat vagy vágás. Innen az elnevezés, elektromos ellenoldal, hiszen ajtó tokjába kerül beépítésre. Ez az eszköz egy kiforduló fészekkel rendelkezik, melyet egy kis retesz blokkol. A fészekbe az ajtóba szerelt kilincs nyelve megy bele. Ha az ajtót kulcsra zárják, akkor az ajtó már nem nyitható elektromos úton. Ha elektromos ellenoldalt szerelünk a tokba, kívülről nem lehet kilincs, ennek helyére gomb vagy fogantyú kerül, mellyel az ajtót mozgatni tudjuk. Az ellenoldalon, belül a blokkolást egy elektromágnes szünteti meg, amiben a vasmag el tud mozdulni, így kioldja a reteszt, amikor azt működteti a kaputelefon vagy a beléptető rendszer. Ebből az ellenoldalból különböző feszültségű, általában 6 vagy 12 voltos, de a 24 voltos sem ritkaság, egyen vagy váltakozó feszültségű létezhet. A mechanikus reteszt működtető szerkezet lehet öntartó, azaz memóriás, ezen belül külső vagy belső memóriamechanizmussal rendelkező, és létezik kiakasztható változat is, melyet egy kis kapcsolókarral átkapcsolhatunk, így az ajtó szabadon nyithatóvá válik.
Beszerelés
Ha egy meglévő ellenoldal meghibásodik, nem érdemes javítani, ki kell cserélni. A cseredarabok furatai általában egyformák, viszont a mágnestest-kialakítás a műanyagprofilokhoz keskenyebb!
Beszerelés után fontos a beállítás. A fészek minden típusnál állítható, mellyel az ajtó holtjátéka szüntethető meg. Ellenőrizni kell, hogy a nyelv benyomja-e rendesen a külső memória felhúzó csapját, főleg télen, ha a kapu, vagy az ajtószerkezet mérete csökken. A tápfeszültség meghatározása nagyon fontos, mert a túl nagy feszültség tönkreteheti, a túl kicsi pedig nem mozdítja meg a zárat. Feszültség hatására nyíló zárak esetén a rákapcsolt idő is fontos, mert a mágnes akár 10-12 wattot is elfűthet, ami a kis méret miatt könnyen megolvad. Ezt küszöbölheti ki a memóriás zár alkalmazása, mert ez addig marad nyitva, amíg az ajtót meg nem mozdítják. Így elég 1-2 másodpercig működtetni azt. Ez a megoldás ugyan a mágnest kíméli, de egy nagy hátránya van, ugyanis, ha az ajtón nem mennek be, akkor az nyitva marad, illetve akkor is nyitva marad, ha a belépés túl gyors, és a tápfeszültség a záródás után is jelen van. A váltakozó feszültségről működtetett ellenoldal kevésbé melegszik (itt már az induktív ellenállás – reaktancia – is korlátoz), ez esetben a normál működésű, nem memóriás zárak alkalmazása jobb eredményt ad, ugyanis a tápfeszültség megszűnése esetén az visszazár. Léteznek még fordított működésű, azaz tápelvételre záró ellenoldalak is, ezeknél a típusoknál jóval nagyobb ellenállású elektromágnest használnak, ennek következménye, hogy esetleg feszülő, nem jól záró ajtó, vagy vastag gumitömítés használatakor egyszerűen beragadnak. Ezt kiküszöbölheti egy jól beállított hidraulikus ajtócsukó.
Síkmágnesek
Sűrűn használt bejárati ajtón sokkal jobb megoldás a síkmágnes felszerelése. A nevéből adódóan egy rendkívül egyszerű elektromágnesről van szó, melynek nincsenek mozgó részei. Egyszerű kialakítása és jó beállíthatósága miatt akár örök darab is lehet, viszont sok helyen a robosztus, nem kifejezetten szép megjelenése miatt nem lesz ideális megoldás, valamint a folyamatos 4-6 watt fogyasztása okán, nem kifejezetten energiatakarékos. Az ajtók tartására 2800-3500 newton tartóerejű mágnest válasszunk, melyet elhelyezhetünk az ajtó felső, nyíló sarkához, akár függőlegesen vagy vízszintesen szerelve azt. Ajtócsere esetén, az új ajtó beépítése előtt, alkalmazható az ajtó fogantyújába besüllyesztett típus is, amely elegáns kinézetet és megfelelő biztonságot nyújt, hiszen gerjesztett állapotban zárt helyzetben ezt sem lehet szét- vagy leszerelni.
A síktapadó mágnesek felülete horganyzott, melyet nem kell karban tartani, viszont fél évente egy kis olajozás nem árt nekik. Az ellenoldala lágyvas, melynek középen egy csavarral rögzül a nyílászáróra, és két stift biztosítja azt, hogy az ne tudjon elfordulni. A felfüggesztésnek lazának kell lennie, hogy a mágnesre mindig tökéletesen tudjon tapadni. Sajnos, láttam már felcsavarozott ellenoldalt, amit még át is fúrtak, így az nem tapadt rendesen. A lágyvasban a gyártók egy rugós gombot is beépítenek, így a gerjesztés megszűnése után a lágyvasat ez rúgja le a mágnesről, így az könnyebben elengedi az ajtót.
A vezérlése rendkívül egyszerű, mert csak le kell kapcsolni a tápfeszültséget róla, és az már el is enged. Ezek a típusok mindig egyenfeszültséggel működnek, általában áthidaló tüskével állítható be a tápfeszültségigényük, ami 12 vagy 24 volt. Mivel a zárást csak gerjesztett állapotban tudja biztosítani, célszerű szünetmentes tápegységet alkalmazni. Egyes típusok kívülre is szerelhetők, a hó vagy jég nem árt nekik, mert folyamatosan langyos a felületük.
Elektromos csapzár
Igényes szép megoldás az elektromos csapzár használata. A nevében is benne van, hogy egy csapot mozgatva éri el a nyitott vagy zárt helyzetet. Sajnos a legdrágább megoldások közé tartozik, mert ebben az esetben beépítéskor az ajtó zárszerkezetéhez és az ellenoldali pajzslemezhez is hozzá kell nyúlni. Egészen komoly, bezárható típusok is megtalálhatók már a piacon, ezeknél fontos tudnunk a kilincs pontos helyzetét, ugyanis a komplett zárszerkezetet a kilincs is működteti. Ezek a típusok elektronikát is tartalmaznak, tehát csak beltéri ajtókba használhatjuk. A zárszerkezet helyzetéről is kaphatunk információt, illetve bármilyen elakadáshibáról, melyet egy okosotthonrendszerbe könnyedén beilleszthetünk. Egy ilyen eszköz akár mobiltelefonról is nyitható, működtethető. Viszont jó ha tudjuk, hogy ha ez a típus elromlik, nem javítható, ki kell cserélni.
A működtetéshez szükséges energiával ez a zár sem spórol. Nagy energiával löki ki a csapot a zártestből, erre szükség is van, mert a záródást ennek kell biztosítani, viszont a működtető tekercs tartóáramát le is korlátozza. Számszerűleg, a működtetéskor elérheti a 15-20 wattot, míg bezárt állapotban már csak néhány wattot fogyaszt, így takarékoskodik az energiával és nincs túlmelegedési kockázat. Beléptető rendszerek ideális eleme, használható szállodák bejárati ajtajához, raktárak-logisztikai központok beltéri ajtóiba.
További elektromos zárak
Mi a helyzet akkor, ha egy bejárati kapura kell felszerelni valamilyen elektromos zárszerkezetet? Ezek egyetemes módon megkapták a mágneszár nevet, de a legpontosabb elnevezés az önfelhúzós billenőnyelves elektromos zár. Először is ezt kültéren szerelik, ki van téve az időjárásnak, tehát szó szerint igénytelen eszköz. Alkatrészei nem korrodálnak, általában horganyzott acélból, vagy rézből állnak, de léteznek már saválló inox kivitelek is minden mozgó alkatrésze laza illesztéssel ér egymásnak, ellenáll a pornak és a nedvességnek. Működésük rendkívül egyszerű: a nyelveik a működtetéskor a mágnestest felé elbillennek, így a függőleges vetületük megrövidül, már csak egy olyan fészek kell, amibe bele tud ülni, majd onnét kifordulva szabaddá válik a mozgásuk. Ez a típus könnyen karbantartható, melyre igény is van, főleg télen, mert a víz belefagyhat, ami ugyan kárt nem tesz bennük, viszont a működését gátolhatja. Rendszeres takarítás és olajozás segíthet tisztán tartani, és üzembiztossá tenni ezeket a zárakat.
Működtetésük sajnos nem baráti, általában 9-12 voltos feszültség mellett akár 3 ampert is fogyaszthatnak, emiatt maximum 1-2 másodpercig működtessük vagy használjuk időzítő elektronikát a leégetés elkerülése végett. A kapu visszacsukása a nyelvet visszafordítja eredeti állapotába, a következő nyitáskor pedig a benne lévő retesz kioldja, így szabaddá téve az áthaladást. Használható elektromos kapuk rögzítésére is, nagy felületű kapuszárny biztos tartására. Ebben az esetben gondoskodni kell a vezérlési lehetőségről, ki kell oldani, mielőtt a motor megmozdítja a szárnyat.
A zárszerkezet ebben az esetben a kapura kerül, tehát nem bele a szerkezetbe, emiatt rátétzárnak is hívják ezt a családot. Nagyon sok típus fordul elő, már elfogadható áron akár motoros kivitel is létezik, melyben egy áttételes kis villanymotor mozgatja a nyelvet, belülről pedig egy forgatógomb áll rendelkezésre a kézi működtetéshez.
A jó választás és karbantartás mellett a zárszerkezetek is megőrzik a hosszú működési képességeiket és biztonságunkat, gondoskodjunk tehát hosszú élettartamukról.
Forrás: Villanyszerelők Lapja