És újra tűz a lépcső alatt
Az alcímben szereplő „újra” alatt persze nem azt érti a szerző, hogy ugyanott, csak már megint a lépcső…
Az eset a szokásosnál rejtélyesebbnek indult. Az elmondás szerint a tüzet megelőzően, napokkal korábban a tulajdonos vidékre ment munka miatt. Az ikerház másik felében élő édesanyja pénteken volt utoljára a lakásban a virágokat megöntözni. Vasárnap reggel a tulajdonos a házba belépve sűrű füstöt tapasztalt. A kihívott tűzoltóknak oltást nem kellett végezni, mert a lépcső alatti részen égő bőröndök addigra levegőhiány miatt elaludtak.
A szemlén az égett terület közvetlen környezetében gyújtásra alkalmas anyagokat, eszközöket vagy más körülményt nem találtunk. Lényegében csak a lépcső alatti tárolórészben az oda helyezett üres bőröndök égtek el (5. kép). A fa lépcsőtagok csak alulról voltak megégve, az egész lakás koromban úszott, ami tökéletlen égésre utalt.
Az épületben a fogyasztásmérőnél a megszakító fel volt kapcsolva, a biztosítékok nem oldottak le. A lépcső melletti falszakaszban található elektromos kötődobozban a vizsgálat alatt szikrázás volt tapasztalható. (Tanulság: a szemle előtt mindig ellenőrizni kell a hálózat feszültségmentességét). A kötődoboz felett a falon V-alakú, az égés megindulására jellemző égési nyom volt látható (6. kép). A feszültségmentesítést követően a csatlakozás megbontásra került, ahol a tűz által kevésbé érintett részen egy sodrott kötéspont teljesen szétégett, szétolvadt állapotban volt (7. kép). Ez nem a tűz következménye volt, mivel ide a hő nem tudott bejutni.
Jobbra: 7. kép. A kötések kissé kibontva, a vöröses rész a szétnyílt kapcsolat, ahol a gyulladás létrejött.
A vizsgálat megállapítása szerint a hibás kötéspontban a fogyasztási időszakban szivárgó áram jött létre, amely a kapcsolatot egyre jobban melegítette, majd amikor a szigetelőanyag végleg károsodott, akkor az átfolyó áram már fogyasztási időn túl is önfenntartóan tovább nőtt. A melegedő csatlakozás végül annak gyulladását okozta, amely miatt a kötődoboz műanyag fedele meggyulladt és a lépcső és a fal közötti résbe esve a bőröndök közé esett. A meggyulladt bőröndök további éghető anyag hiányában lassú izzás, tökéletlen égés során kialudtak, az égés magától megszűnt.
A tűz során a hálózatban fogyasztó nem üzemelt. Emiatt eleinte villamos eredetű gyulladással nem számoltunk. Felmerült egyéb ok is, hogy esetleg szándékos gyújtogatás lehet a háttérben, főleg azután, hogy a szénhidrogén-vegyületek kimutatására szolgáló műszer jelzést adott. Azonban kiderült, hogy a műszer jelzését az okozta, hogy a műanyagok tökéletlen égése miatt a bomlást szenvedett szénhidrogének ugyanúgy jelzést produkálhatnak, mint pl. a benzin, gázolaj.
Visszatérve arra, hogy milyen magyarázata lehet annak, hogy közel két napig nem volt normál használat az áramkörben, mégis áramfolyás alakult ki, azzal magyarázható, hogy a szigetelésre használt PVC kb. 168oC-on már olyan hőbomlást szenved el, amelynél a bomlás további hőbevitel nélkül is folytatódik. Ezzel együtt jár az a kellemetlen jelenség, hogy az így átalakult PVC már kezdi elveszteni a szigetelőképességét és kezd vezetővé válni. Emiatt egyre nagyobb mértékben jön létre szivárgó áram, ami tovább melegíti a kapcsolatot egészen a szigetelés meggyulladásáig.
Itt adódik a másik kérdés, hogy miért nem lépett működésbe a zárlatvédelem? Nos, az eredetileg is lazán összetekert vezetékkötésnél a kötés a hő hatására szétesett, ezáltal megszakadt az áramkör, a szabaddá vált vezetékrész viszont nem ért hozzá más potenciálú részhez. Emiatt nem alakult ki zárlat, ami a védelmet – utólag – működtette volna. A mérőnél kismegszakító, a belső áramköröknél olvadóbiztosítók voltak, azok nem voltak túlbiztosítva, vagy átkötve.
Összefoglalás
A mostani és az előző cikkben írt eset tanulsága, hogy a szakszerűtlenül kialakított kötés a kötődobozban annak környezetében is tüzet tud okozni, még akkor is, ha maga a doboz nem éghető szerkezeten belül van. A doboz műanyag fedele a tűz során elolvad, leesik, és ha a környezetében gyulladásra alkalmas anyagot ér, akkor arra az égés átterjed. Ha a gyulladás olyan helyen történik, ahova a tüzet észlelő személy gyorsan és biztonságosan nem tud elérni, akkor az kiterjedt tüzet okozhat még időben történő tűzoltói beavatkozás esetén is. A második esetben pedig arra figyelmeztet, hogy még fogyasztásmentes időszakban sem lehetünk teljesen biztonságban, mivel a szivárgó áram egy nagyon alattomos, elhúzódó folyamatot tud létrehozni. Mindkét esetben hatalmas szerencse, hogy emberéletben nem esett kár, hiszen ezek a tüzek éjszaka tragédiával is járhattak volna.
A kötődobozok helyének és típusának a kiválasztásakor érdemes a tűzbiztonsági szempontokra is figyelemmel lenni. Olyan térbe, ami utána éghető anyagokkal beépítésre kerülhet, nem célszerű kötést tenni. Az emeletes épületeknél még fontosabb tisztában lenni azzal, hogy a lépcsőtér egy tűz esetén kiemelt fontosságú rész, hiszen fentről csak itt tudnak lemenekülni a lakók. Ennek a térnek a környezetét érdemes különösen biztonságos módon kialakítani, így villanyszerelési szempontból is. Célszerű nem itt elhelyezni a kötéseket, ha mégis szükséges, akkor nem éghető fedéllel zárni azokat.
Forrás: Villanyszerelők Lapja