A technológiai fejlődésen túl az építkezések négyzetméterre vetített költsége is sokszorosára nőtt mostanra, így felmerül a kérdés, hogy a minimális fűtési teljesítmény miatt mekkora területet szánt a tervező a gépészeti helyiségre. A beruházás árának számolása esetén érdemes kalkulálni azzal is, hogy a 2 m² helyet elfoglaló gépészeti berendezés ugyan nagyon alacsony rezsiszámlát eredményez, de csak a helye milliós költségbe kerül. Kell-e egyáltalán a melegvíz-előállításon túl helyet szánni kazánházra, amikor a modern épületekben a gépésztervezői kihívás igazából már nem a fűtés megoldása, hanem páraszabályzás és a szellőztetés? Megváltozott a világ, ma már a villanyszerelő komplett fűtésrendszert szerelhet egy ingatlanban.
Ha minimális helyigényről beszélünk, akkor először a padlófűtésre gondolunk, pedig a beruházási ár az elektromos fűtőtestekkel lesz sokkal kedvezőbb (a hagyományos gázkazánhoz képest is csupán a harmada). Ezekkel a berendezésekkel egy pontban termeljük meg és adjuk le a helyiség felé a hőt. Ez egy kazánházas megoldással szemben azért is előnyös, mert minimálisra csökken a hőtermelő és a fűtendő szoba közötti hőközlés vesztesége.
Elhelyezés, telepítés
A köznyelvben norvég paneleknek becézett elektromos konvektorok elhelyezése nagyon egyszerűnek tűnhet, mégis van néhány dolog, amire érdemes odafigyelni. Az egyik fontos szempont, hogy ezekbe a termékekbe csak nagyon ritkán szerelnek ventilátort. Emiatt csak természetes légáramlást képesek megvalósítani, tehát viszonylag alacsonyra, 10-15 cm magasra érdemes őket szerelni, és felettük, a meleg levegő kiáramlásának útjába nem célszerű akadályt állítani. Ezért kell legalább 40 cm távolságot hagyni, ha például valaki polcot, vagy szekrényt fúrna föléjük a falra.
A következő odafigyelést igénylő kérdés a telepítéskor, hogy a készülékeket csak vízszintesen lehet elhelyezni a falon. Ennek két oka is van. Az egyik, hogy a gyártók a levegő áramlásához a rácsokat ennek megfelelően alakítják ki a fűtőtesten alul és felül. Ha elforgatjuk a berendezést álló helyzetbe, akkor a termelt meleg megreked a fűtőtestben és leold benne a védelem.
Sajnálatos, ha csak állítva fér el a fűtőtest, azonban ekkor sem forgathatunk el egy fekvő kialakítású berendezést, ugyanis nem fog működni (csak a hőkioldó). Ritka esetekben vannak törölközőszárításra is alkalmas, álló kivitelű termékek, amelyek rácsozása a rövid oldalon található, alul és felül – ezeket viszont csak állítva lehet szerelni. A másik ok, amiért jellemzően csak horizontális lehet a felszerelés, hogy az elektromos konvektorokat vezérlő termosztátok érzékelője általában a fűtőelem alatt helyezkedik el. Emiatt lehetséges az, hogy az NTC termisztorok a beáramló szobalevegő hőfokát érzékelik, mely levegő felmelegszik a fűtőelem lamellái között és felfelé kiáramlik a fűtőtestből. Ha a konvektort sikerülne fejjel lefelé felszerelni (mert láttunk már olyat, hogy valaki ki sem nyitotta a felszerelési és használati útmutatót), akkor az NTC a fűtőelem felett lenne és folyamatosan lekapcsolna a termosztát.
Az ERP rendelet hatásai
Ezeket a termosztátokat a 2018. január 1-jén hatályba lépett ERP szabályozta az elmúlt időszakban a legerősebben, aminek célja az energiahatékonyság megvalósítása volt. Akkoriban a szellőztető berendezéseket érintő változások elvitték a figyelmet erről, azonban ekkortól kötelező a nem hordozható, hanem falra szerelt és önálló fűtőberendezésként forgalomba hozott termékek vezérlésének átalakítása. Ez azt jelenti, hogy heti programozás lehetőségével rendelkeznie kell a készülékeknek, sőt, számos további funkcióra képesnek kell lenniük.
Az egyik ilyen, hogy adaptív felfűtésre kapcsolhatóvá kellett tenni a fűtőtesteket, ami egy olyan kényelmi funkció, amely segítségével a kívánt hőfokot a beállított időpontra éri el a helyiség és nem a beállított időpontban kezdi el a felfűtést a rendszer. Például, ha napközben távollétünk során csak 16 °C-ot tartanánk a lakásban és 17 órára érünk haza, akkor ez a funkció kiszámolja helyettünk, hogy mikor induljon el a fűtés, hogy a megérkezésünkre már 22 °C legyen, így nem nekünk kell kalkulálni egy 15 órára időzített 22 °C-os programot, ami vagy bejön és eléri érkezésünkre a komforthőfokot, vagy nem. Így egy adaptív felfűtéssel mindig komforthőmérsékleten tartható a lakás. Hasonló megfontolású a jelenlétérzékelés is, mely lehetővé teszi, hogy a komfortfokozatról néhány fokkal visszavegye a termosztát a fűtést, ha nem tartózkodik senki az adott fűtési zónában. Energiamegtakarítást eredményez az ablaknyitás érzékelése is, hiszen a nyitott ablakon keresztül kiszellőzik a megtermelt meleg is. Ezért ez a funkció szellőztetés közben visszaveszi a fűtőtest működését és csak a szellőztetés után indítja újra a visszafűtést. Ennyi lehetőség miatt a gyerekzárra is fontos szerep hárul, így az illetéktelenek nem tudják elnyomkodni a tudatos felhasználó energiamegtakarítást célzó és saját életritmushoz igazodó beállításait. Továbbá – jellemzően Wi-Fi internetkapcsolattal – a termosztátok elérhetők okoseszközökkel, a beállítások gombnyomásra felülírhatóak, valamint a mért hőmérsékletről visszajelzést is kaphatunk. Az alkalmazásokat integráló otthonkezelési platformokról (Google HOME, Homey stb.) is kezelhetjük a fűtést, de egyes termékeknél a fejlesztők saját API hozzáférést is biztosítanak, ha valaki saját okosotthont szeretne programozni.
Villanyszerelő közreműködése szükséges
Mivel ezek a termékek villásdugóval szerelt kész termékek, a telepítésük nincs jogosultsághoz kötve, azonban a dugaszolóaljzatok kialakításához elengedhetetlen a villanyszerelő közreműködése. Jellemzően a termosztát, a vezérlőgombok és a kábelkivezetés is a falra fúrt fűtőtest oldalán van, így a szerelvénydoboz elhelyezését is oldalra javasolják a gyártók, de semmi esetre sem a fűtőtest fölé! Abban az esetben, ha pedig a megrendelő szeretné elrejteni a csatlakozókábeleket a fűtőtest mögött, akkor figyelembe kell venni, hogy a gyártó biztosít-e kötődobozt, vagy a jótállás elvesztésével jár a villásdugó eltávolítása.
Ha szerszám nélkül nem oldható csatlakozást enged is a gyártó megvalósítani, mégsem javasolt a berendezést vezérelt, B árszabás szerinti áramforrásról táplálni. Ugyan az alacsonyabb tarifa kecsegtető, sőt a napi 8 üzemóra a bevezető elején említett BB energiabesorolású ingatlanban valószínűleg elegendő is lenne (hiszen a legrövidebb kapcsolási idő is negyedóránál hosszabb kell, hogy legyen, azaz elég lenne az üzemidő). Viszont, ahogy a modern vezérlésű bojlerek alaplapját, úgy ezeknek a fogyasztóknak az elektronikáját is tönkretenné a naponta többszöri ki/be kapcsolás.
Azoknál a termékeknél pedig kiemelten igaz ez, ahol a termosztátban áramkimaradás esetén törlődnek a beállítások és csak gyári alapállapottal képesek újraindulni. Ezek a típusok a „szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető” követelménynek nem tesznek eleget.
Az üzemeltetés tervezésekor gyakran felmerül egy másik kérdés is: lehet-e ezeket a készülékeket H tarifás mérőhelyről üzemeltetni? A kiábrándító válasz az, hogy sajnos nem.
Ugyanis ezen elektromos fűtőtestek jósági tényezője (COP=1) ezt nem teszi lehetővé. Bár abban az esetben, ha valaki a teljes elektromos fogyasztásával azonos energiát szeretne napelemekkel megtermelni, számára a H tarifás külön mérő kialakítása ablakon kidobott pénz, hiszen a visszatáplálást csak a normál tarifás mérőhelyen keresztül fogja megvalósítani. Kiváltképpen igaz ez a 2024. január 1-én megszűnő szaldóelszámolás intézményének a fennállásakor. Ebből is látható, hogy a 2022-es és 2023-as év az eddigiekhez képest is robbanásszerű növekedést fog okozni a napelemfelhasználók számában, hiszen ígéret szerint, aki a szaldóelszámolási rendszer megszűnése előtt jelent készre napelemes rendszert és köt új hálózathasználati és hálózatcsatlakozási szerződést, az a szerződésének érvényességéig szaldós elszámolásban maradhat 2024 után is.
Tehát a szigorodó épületenergetikai követelmények és a rohamosan fejlődő szolártrendek egyértelmű következménye az elektromos fűtések terjedése.
Forrás: Villanyszerelők Lapja